| |
|
|
Írodalmi séta a Margitszigeten |
|
|
|
A cudar időjárás miatt május 29-éről június 11-ére halasztott programot Szegő János irodalomkritikus, a Magvető Könyvkiadó szerkesztője vezette. A séta az 1900-ban épült Margit-híd felőli bejárótól indult. Bizony, Arany János és a hűs árnyak alatt ihletet kereső kortársai, a XIX. században csak csónakkal közelíthették meg a szigetet, sőt, 1919-ig fizetniük kellett a belépésért, mert a törvény csak akkor nyilvánította örök időkre közparkká a területet. A folytatásért kattintson fent, a "tovább"-ra. A Művészsétányig vezető úton nevezetes fák őrzik hallagatagon a múlt emlékeit. A Palatinusszal szemben a Hétvezér platánt az I. világháborúban bombatalálat érte, és utána hajtott tőből hét törzset. A népies nevén, termése kinézete alapján majomagynak nevezett narancseperfa még a szigetet szinte megsemmisítő 1838-as árvíznek is tanúja volt. Ez a narancseper azonban csak megdőlt, de túlélte az áradatot. Irodalmi vonatkozása is van, Egressy Zoltán Százezer eperfa című regényének egyik „szereplőjeként”. A szigeten még a ferences templomrom romja is irodalmi emléket őriz. Oldalfalához az 1790-es években József nádor főúri nyaralót építtetett, s ez később szállodaként többek között Bródy Sándor, Krúdy Gyula „tanyája”, búvóhelye volt. Na és Szép Ernőé, aki Budapesti útikalauz marslakók számára című művében így ír a Margitszigetről: "Itt szoktunk gyermekek lenni és itt szoktunk megöregedni.”
|
|
|
|
|
VASAS KÖZPONTI KÖNYVTÁR ALAPÍTVÁNY
1086 Budapest, Magdolna u. 5-7.
Telefon: (+36) 1 313-6250 | E-mail: konyvtar@vasasok.hu
Nyitva tartás: hétfő, szerda 12.00-18.00 óráig | kedd, csütörtök: 9.00-17.00 óráig. |
|
|
|
|
|
|
